HTML

Qcsi

Mindennapi történetek egy átlagember és családja életéről, külföldön töltött napjairól, örömökről, megpróbáltatásokról...

Friss topikok

  • fotofika: Szia Kucsi! Már vártam az írásod, de nagyon. Folyamatosan online néztem merre jársz, meg hivogatt... (2013.10.20. 21:16) A hosszútávfutó magányossága, avagy Budapest Maraton 2013
  • iszlipó: "A sünik elmennek a bagolyhoz tanácsot kérni, hogy mit tegyenek, mivel mindig zaklatja őket a róka... (2011.11.17. 15:27) Kockázatelemzés
  • mikette: Szia, kedves svájci magyar, igazad van Svájcot illetően, de Svájc az nem a Nyugat, az valóban egy ... (2011.08.06. 07:41) Tőlünk Nyugatra
  • nd2: hi Kucsi, továbbra is q jó a szöveg, ahogy a leglényegtelenebbnek _tűnő_ dolgokat is képes vagy r... (2010.07.17. 20:45) Üzleti turizmus 2, avagy a franciák
  • BEndre: Szia qcsi! Gratulálok Dánielhez, sajna már rég pattantam fel a blogra, kár volt kihagyni de... na ... (2008.12.27. 21:42) Kucsera Dániel

Linkblog

Az első két hét

2007.09.15. 15:22 qcsi

Sziasztok,

Akkor kezdjük! Megpróbálkozom életem első blogjával:

Mint azt sokan tudjátok, 2007.08.31-én 21.25-kor Jolival és Barnussal elindultunk Dinnyésről, ahol addigra már 4 napja éltünk, hogy minimum 1 évet töltsünk Baselben, Svájcban, ahol reülőgép alkatrészek beszerzésére szerződtetett egy Jet Aviation nevű cég. Ennek már két hete, így időszerűnek láttam, hogy hírt adjak magunkról.

Szóval az út aránylag jó volt, csak embertelen hosszú. Ahogy kikanyarodtunk Dinnyésről, Barnus már el is aludt, és fel sem ébredt Salzburgig, így vele nem volt gond. Nagyjából Sárkeresztesnél a Merci motorja is elérte az üzemi hőfokot, így onnan már repeszthettünk. Hogy mennyivel, azt nem tudom, mert a kilóméteróra nem működik, de hogy meddig, azt tudom: Mosonmagyaróvárig. Ott beálltunk egy 15 km-es sor végére, hogy 1 óra elteltével lehúzódjunk egy benzinkúthoz.Természetesen épp a havi zárást csinálták, így 20 perc múlva, tankolás nélkül távoztunk. Utána csak sötét, és sztráda. Osztrák határ, német határ. Münchennél esett, hogy ne legyen olyan egyhangú minden, de másra nem emlékszem. Svájcba simán beengedtek, ami a 18 éves bordó diesel Mercit, a kopasz fejemet, a susogós melegítőmet, valamint a táskákkal és kék nejlon zsákokkal teletömött utasteret tekintve nem kis dolog. Végül 11.30-kor érkeztünk meg Baselbe, ahol már csak a Davidsbodenstrasset kellett megtalálni.

A lakás jó. A harmadikon van. Nincs zajos lift, van helyette meredek, fából készült csigalépcső.  60 cm széles. Azért jó, hogy ilyen keskeny, mert ha a bal kezemben pokróccal, csörgővel és gyerek játékokkal, jobb kezemben babakocsival megcsúsznék, valami biztos megakadna, így nem esnék nagyot. A lépcsőnél csak a parketta nyikorog jobban, de azt úgy néz ki Barnus már megszokta, és már nem ébred fel rá.

Munkavállalási engedélyem a helyi hivatalnokoknak köszönhetően még nincs. Szerintem ezek magyarok. Most komolyan. Félelmetesen hasonlít a morál az otthonira: Elhozta az útleveleket? Igen. Töltöttek ki fomulart? Nem. Akkor menjen haza, töltsék ki, hozza vissza. És ha itt kitöltöm? Szó sem lehet róla, a felesége személyesen kell, hogy aláírja. Rendeben, akkor megyek. Visszaérek, mondom parancsoljon. Útlevelek? Tessék. Formular? Most adtam oda. Házassági anyakönyvi kivonat? Bár nem mondta az előbb, de tessék. Gyermek anyakönyvi kivonata? Parancsoljon. Lakás bérleti szerződése? Íme. De fotó biztos nincs magánál. De, tessék. Most látom, maga magyar. Igen. De az nem EU. De igen. De új tagállam ugye? Az. Akkor sajnos nem lesz jó. Mi? Mivel maguk új tagállam, postán kell feladnia mindent. Azt szeretné mondani, hogy itt van minden papír, de menjek haza, tegyem be egy borítékba és adjam fel postán? Igen. Akkor kimentem, 10 perc múlva bementem, és kerestem egy másik ügyintézőt. Elnézést, csak szeretném megkérdezni, hogy ezeken kívül kell-e még valami a munkavállalási engedélyhez. Mutassa csak! Nem, nem kell. Itt hagyja? Szeretném. Rendben, viszont látásra, 1-2 napon belül postázzuk. Ennek hétfőn lesz két hete. Múlt hét szombaton megint voltam náluk. Egy hölgy azt mondta, hogy mivel a reptéren dolgozom, itt helyben meg kellett volna csinálniuk. Most bekerült a bürokrácia útvesztőjébe, legalább 2-3 hét mire megkapom. Erről tehát ennyit.

A munkahely viszont jó. Jó a hangulat, kedvesek a kollegák. Maga a feladat nem túl bonyolult, mondhatnám nem jelent kihívást. Vannak furcsa dolgok, de erről asszem írok majd egy külön bejegyzést, most megyünk bevásárolni Németországba, mert ott minden olcsóbb.   

 

5 komment

Címkék: én utazás

A bejegyzés trackback címe:

https://qcsi.blog.hu/api/trackback/id/tr11166193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NT 2007.09.16. 23:33:16

Szia Péter!

Örülök, hogy hallatsz magadról! Annak meg pláne, hogy - úgy látom - jól érzitek magatokat odakint!!
Idehaza majdnem minden okés amúgy! :)

Egy jó nagy kalappal!

Üdv,

Nochta Tamás

Levente 2007.09.17. 07:06:36


Szasz Qcsi!!!

Írj még wazze mi van veled és kicsaládoddal!!!!:D:D
Micsoda írói véna :)

Anita 2007.09.17. 08:36:29

Hi Kucsi!

A csigalépcsős jelenet az kész... tipikusan te! Remélem egyszer tényleg megírod a memoárjaidat, mert én már nem győzöm a fejemben tárolni a sok poent.

Gyengébbek kedvéért írd már le, hogy mi a bánatot keresel te ott kint?!?!?!

Anta

Döni 2007.09.17. 23:35:29

Szia Kucsi!

Nagyon örülök, hogy megnyitottad ezt a blogot, így legalább én is tovább élvezkedhetek a dolgokat olyan tökéletesen érzékeltető sztorijaidon és persze némileg nyomon követhetem a sorsotokat is.
Sivárabb az iroda és sokkal kevesebb a poén nélküled!

Várom a következő bejegyzést, addig is thrash metal :) és puszi a családod többi tagjának!

Döni

Kucsy 2007.09.19. 00:20:07

Na cső Tesó! Meg Nektek is cső többiek!

Király ez blog-izé... Elsőre én is kaptam egy kis kedvet hozzá, de rájöttem, hogy a velem történt dolgok vagy nem érdekelnek senkit, vagy ha jó a sztorim akkor azt nem illik papírra vagy monitorra vetni :) Szóval békés szemlélődéssel olvasgatok, és remélem hogy sűrűn tudok majd itt új dolgokat felfedezni, mert jók amiket írsz... Meg az is ahogy. Szóval hajrá Svájc, bicska nélkül haza ne gyere!!!! :)
süti beállítások módosítása